Valuták a világban: Informatív kalauz magyar olvasóknak
Korunk nemzetközi világában a valuták ismerete korántsem kizárólag a pénzügyi szakemberek egyedüli területe. Vagy szabadságra indulunk, online vásárolunk külföldi internetes kereskedésekben, vagy mindössze szeretnénk felfogni a gazdasági információkat, a különböző valuták ismerete létfontosságú.
Magyarország számára, amely az Európai Unió tagjaként szervesen összefonódott a nemzetközi gazdasági rendszerbe, alapvető, hogy polgárai tudjanak a régió és a világ legfontosabb fizetőeszközeivel.
A forint értéke napi szinten módosul, és ez direkt módon hat napi rutinunkra. Az üzemanyag ára, az importált termékek ára, bizony még a nyaralásunk költségvetése is attól is függ, hogyan áll a magyar valuta más fizetőeszközökhöz viszonyítva.
Következő sorainkban bemutatjuk a magyar forint státuszát, valamint betekintést nyerünk a szomszédos országok és számos kulcsfontosságú világvaluta sajátosságaival, hogy mélyebben felfoghasson a pénzügyi világ működését.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint 1946 augusztusában vette át a pengőt, amely a történelem egyik legsúlyosabb hiperinflációjának elszenvedője volt. A forint nevet a középkori fiorino aranypénzről, a fiorinóról vette, amely annak idején elterjedt volt Európában, és Magyarországon is keringett.
Manapság kétszáz, ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer forintos bankjegyek vannak keringésben, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos korongok. A bankjegyeken hazai történelmi alakok, uralkodók és államférfiak képmásai szerepelnek, míg a hátoldalon jelentős magyar építmények találhatók.
Az elmúlt évtizedben a forint értéke erős ingadozást tanúsított. Az euróval szembeni kurzus rendszerint 360 és 420 forint között ingadozik, bár voltak időszakok, amikor más tartományban mozgott. A dollárral szemben pedig általában háromszázharminc és háromszáznyolcvan forint közötti tartományban mozog.
Magyarország euró övezeti csatlakozása már évek óta napirenden van, ugyanakkor konkrét időpont még nem lett megszabva. A csatlakozás követelményeit lefektető maastrichti követelmények teljesítése és a megfelelő makrogazdasági egyensúly megteremtése megoldandó probléma marad.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a hazánkkal határos Románia hivatalos fizetőeszköze. A « lej » kifejezés oroszlánra utal a román nyelvben, amely a holland leeuwendaalder pénzből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben vezették be, amikor a régi lejt 1:10000 konverzióval váltották át új pénznemre a permanens pénzromlás miatt.
Egy román lej jelenleg nagyjából 75-85 forintot ér, bár ez az árfolyam folyamatosan módosul. Románia és Magyarország között fontos pénzügyi összeköttetések fejlődtek ki az elmúlt évtizedekben.
Magyar cégek sokasága működik Romániában, és fordítva is, ennélfogva a két ország közötti gazdasági csere és dolgozók mozgása miatt számosan érintkeznek a lejjel. A romániai magyarság számára pedig mindennapi használatú pénznem.
Románia szintén az Európai Unió tagja, és szándékai szerint 2029-ben szeretné bevezetni az euróvalutát.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország szilárd és hiteles valutája, amely az ország 1993-as önállóvá válásakor született meg Csehszlovákia szétesésekor.
A korona elnevezéséből is kiviláglik, hogy történelmi múltja van a dualizmus korába nyúlnak vissza.
Egyetlen cseh korona értéke körülbelül 16 és 18 forint között változik. Csehország közgazdasága az egyik legerősebb a régióban, ami a korona szilárdságában is megmutatkozik.
A cseh valuta relatíve szilárd és előre jelezhető, ami mert, hogy az ország exportvezérelt gazdasággal rendelkezik, számottevő német invesztíciókkal és fejlett autóiparral.
Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a híres « száztornyú » metropolisz évről évre rengeteg magyar utazót invitál.
A közeli távolság, a kulturális hasonlóságok és a V4-es kooperáció mind hozzájárulnak a két ország szoros gazdasági kapcsolatához.
Különös tény, hogy habár Csehország megfelel az euró bevezetéséhez nélkülözhetetlen feltételeket, az ország most nem készül a belátható időn belül az euróra való váltást, mindenekelőtt politikai és gazdasági okokból.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty története a 14. századig vezethető vissza, amikor is az aranyat jelentő « złoto » szóból származtatták. A jelenlegi zlotyt 1995-ös évben implementálták a súlyos infláció leküzdése után, amikor 10.000 régi zlotyt váltottak 1 új zlotyra.
A zloty értéke tipikusan kilencvenöt-százti forint között ingadozik. Lengyelország az Európai Unió egyik legmeghatározóbb tagállama, jelentős gazdasági erővel.
A V4-es együttműködés keretében (V4 országok) a négy ország intenzíven kollaborál gazdasági és politikai kérdésekben.
A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég talált piacot Lengyelországban.
A zloty elég szilárd valuta, bár magától értetődően válaszol a nemzetközi gazdasági fluktuációkra.
Lengyelország ugyancsak nem vezette be az eurót, dacára annak, hogy az Európai Unióhoz való belépéskor vállalta ennek lehetőségét. Az ország fenntartja saját pénzügypolitikájának megőrzéséhez.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-os évben helyettesítette az ukrán kupont, amely ideiglenes pénznemként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A « hrivnya » elnevezés egy középkori súlyegységből származik, amelyet arany és ezüst lemérésére vettek igénybe.
A hrivnya árfolyama az elmúlt periódusban komoly átalakulásokon szenvedett el. A 2014-es eseményeket követően, majd főleg a kétezerhuszonkettőben elkezdődött konfliktus miatt a valuta drasztikus gyengülésen ment keresztül.
A jelenlegi helyzetben egy hrivnya körülbelül kilenc-tizenegy forintot ér, de ez az árfolyam extrém ingadozó a geopolitikai helyzet miatt.
Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok vannak, különösen a kárpátaljai magyar közösség révén.
A pénzügyi összeköttetések is fontosak voltak a konfliktus megindulása előtt. Az ukrán közgazdaság jelenlegi helyzete rendkívül kihívásokkal teli, és a hrivnya állandósága nagymértékben függ a nemzetközi pénzügyi dopingtól és a geopolitikai helyzet kimenetelétől.
Az ukrán jegybank minden tőle telhetőt megtesz a valuta szilárdságának fenntartásáért a nehéz kondíciók dacára.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország nemzeti valutája 1873 óta, amikor a Skandináv Monetáris Unió keretében implementálták. Svédország nemzetgazdasága szilárd és modern, amelyet innováció, erős jóléti állam és sikeres multinacionális vállalatok határoznak meg.
Egyetlen svéd korona jelenleg kb. harmincöt-negyven forintot ér. Svédország habár az Európai Unió tagja, de referendumon visszautasította az euró bevezetését 2003-os évben, és azóta megtartotta saját valutáját.
Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy önálló pénzügypolitikát működtessen, amely rugalmasabban tud reagálni a hazai gazdaság szükségleteire.
A skandináv gazdasági modell, amely ötvözi a kapitalista gazdaságot az erős szociális háló biztosításával, nemzetközileg hírneves és elismertség. Ez a kiegyensúlyozottság megmutatkozik a koronában is, amely az egyik legmegbízhatóbb európai valuta.
Rengeteg magyar állampolgár is érintkezik a svéd koronával, akár IKEA shoppingról, svédországi foglalkoztatásról vagy turistaként való látogatásról. Ha érdekli a téma a Svéd korona rejtvény, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/sved-korona/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli újsékel 1985-ben implementálták a hiperinfláció megállítására, amikor a régi sékelt váltották le. A sékel bibliai eredetű pénznem, amely az ókorban is forgalomban volt.
Az izraeli sékel kurzusa nagyjából 100 és 110 forint között ingadozik. Izrael nemzetgazdasága nagyon előrehaladott és újításvezérelt, amelyet rendszeresen « startup nemzetnek » neveznek.
Az ország a magas technológiai ágazat, az orvostudomány, a mezőgazdasági technológia és a információbiztonság szakterületén világelső.
Magyarország és Izrael között tradicionálisan erős gazdasági összeköttetések állnak fenn. Izraeli befektetések jutnak Magyarországra, kiváltképp a technológiai ágazatban, és rengeteg magyar látogató keresi fel Izraelt történelmi, vallási vagy kulturális motivációkból.
A sékel szilárd pénznem, noha természetesen érzékeny a regionális geopolitikai viszonyokra.
Japán jen (JPY)
A japán jen a nemzetközi kereskedelem egyik kulcs tartalék valutája és a harmadik legtöbbet forgalmazott deviza a dollár és az euró után. A jent 1871-es évben indították a Meiji-megújulás keretében, amikor Japán kinyitotta kapuit a világ előtt.
A jen árfolyama általában kettőöt-három forint körül mozog, ami úgy értendő, hogy száz jen kb. 250-300 forintot ér.
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, fejlett technológiával, autógyártással és elektronikai ágazattal. A jen kurzusát erősen formálja a Bank of Japan monetáris politikája, amely évtizedeken át alacsony kamatokkal kíván ösztönözni a közgazdaságot.
Magyarország számára Japán meghatározó társ, főként az járműipari tőke terén – gondoljunk a Suzuki győri manufaktúrájára, amely tízezreknek ad munkát. A jen stabilitása és világszintű elfogadottsága miatt sokan használják pénzügyi befektetésre is.
Japán utazási desztinációként is egyre vonzóbb a magyarok részéről.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld nemzeti valutája, amelynek története több mint hét évszázadra nyúlik vissza. A modern baht valutát 1928-ban implementálták jelenlegi alakjában. A « baht » terminus egy mértékegységet jelöl, amely nagyjából 15 grammnak felel meg.
Egy thai baht értéke kb. tíz-tizenkét forint között változik. Thaiföld a legelső számú turistacélpont a magyar turisták között – évről évre tízezres nagyságrendben látogatják az országot csodálatos tengerpartjai, gazdag kultúrája és alacsony árai miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és más thai desztinációk kedveltek a magyar nyaralók körében. A baht értéke meglehetősen állandó, habár természetszerűleg érzékeny a turisztikai változásokra, amely Thaiföld nemzetgazdaságának kulcsszektora.
Megjegyzendő, hogy Thaiföldön rendkívül fejlett a pénzváltás infrastruktúrája, és rendszerint kedvezőbb kurzust adnak a helyszínen, mint Magyarországon.
Számosan tanácsolják, hogy kisebb összegeket hozzunk csak át, és a további pénzt már ott váltsuk át bahtba. A thai közgazdaság gyorsan növekszik, és az ország az ASEAN régió egyik élenjáró gazdasága.
Összegzés
A valuták világa sokrétű és figyelemfelkeltő. Magyarország számára, amely kis, nyitott gazdaságként funkcionál, alapvető az kurzusok ismerete és követése.
A forint kurzusa direkt módon hat életkörülményeinket, a vásárlóképességünket és gazdasági lehetőségeinket.
Következő hasznos tanácsok: minden esetben ajánlott összehasonlítani a váltóhelyek kurzusait, útra kelés előtt. A bankok és a reptéri exchange pontok tipikusan rosszabb árfolyamot nyújtanak, mint a központi exchange irodák.
Érdemes továbbá kisebb összeget készpénzben vinni, és a fennmaradó részt már a úti célban ATM-ből kivenni vagy átváltani.
Gyakran a kártyás fizetés a legjobb lehetőség, de mindig ellenőrizzük a nemzetközi kártyahasználat költségeit.
A forint jövőbeli sorsa számos tényezőtől függ: a magyar közgazdaság teljesítményétől, az infláció alakulásától, a központi bank politikájától és természetszerűleg a nemzetközi gazdasági környezettől.
Az euró bevezetése továbbra is perspektíva, de ennek pontos határideje még bizonytalan.
Összességében a pénzügyi intelligencia szegmense, hogy megértsük: a valuták nemcsak papírdarabok vagy számok egy kijelzőn, hanem gazdaságok, nemzetek és millió ember napi életét determináló instrumentumok.
Célszerű monitorozni az devizaárfolyamokat, értelmezni a irányokat, és körültekintően előkészíteni külhoni vakációinkat és monetáris határozatainkat.